2016.12.21-tól az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításának 21/B. (1) pontja kimondja, hogy a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításának 7/A. § (1) pontjában meghatározott energiafogyasztású vállalkozásnak (függetlenül attól, hogy KKV vagy nagyvállalat) legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie.
7/A. § (1) Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a
a) 400 000 kWh villamos energiát,
b) 100 000 m3 földgázt vagy
c) 3 400 GJ hőmennyiséget.

Példák:

• Egy KKV cég, aki 5 db bérelt telephelyen vételez közvetetten bérbeadóján keresztül és a tárgyévet megelőző 3 évi energiafogyasztásának átlaga eléri az 500.000 kWh/év villamos és 70.000 m3/év földgáz energiafelhasználást, annak kötelező szakreferenst alkalmazni.
• Egy KKV cég, akinek a tárgyévet megelőző 3 évi energiafogyasztásának átlagai 300.000 kWh/év villamos és 80.000 m3/év földgáz energia, valamint 100.000 liter/év üzemanyag felhasználás, nem kötelező energetikai szakreferenst igénybe venni.

2016.12.20-tól kötelező energetikai szakreferenst alkalmazni. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításának 48. § (7) pontja kimondja, hogy a Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot az energetikai szakreferens igénybevételéről szóló bejelentés elmulasztása miatt.

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításának 21/B. § (2) pontja kimondja, hogy az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:

1. figyelemmel kíséri a vállalkozás energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,
2. tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a vállalkozás számára,
3. közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében,
4. részt vesz a vállalkozás alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában

Az előbbi feladatok 2018.01.01-től (mely időszaktól kezdve meghatározott méretű berendezések felett és rendszerek esetében almérőket lesznek kötelesek felszerelni a cégeknek) az alábbival egészül ki az energetikai szakreferensi feladatkör:

5. a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében alkalmazott almérők adatait nyilvántartja és azokat a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosítása 7/A. § (2) pontban leírtak alapján havi és éves jelentésben megküldi.

122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosítása 7/A. § (2) pont kimondja, hogy az energetikai szakreferens feladatai:

1. szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében,
2. javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban,
3. gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról,
4. az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára havi jelentést készít tevékenységéről, az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében,
5. összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz,
6. ellátja az energia beszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat.

Az energetikai szakreferensre igénybevételére jogosult gazdálkodó szervezettől munkajogilag és társasági jogilag független:

1. Vállalati regisztrációval kapcsolatos információk:
• Legkésőbb 2017.06.30-ig a kötelezett vállalatoknak be kell jelenteni a MEKH számára, hogy ki az energetikai szakreferense
• 2017.06.30-ig nincs szankció
• Büntetés mértéke határidő után 200.000 – 2.000.000 Ft között, mely ismételten kiszabható a korábbi büntetés 150 %-ig (maximum 3 millió Ft)
2. Vállalati adatszolgáltatással kapcsolatos információk:
• A tárgyévet megelőző évi energiafelhasználás mértékéről és
• a megvalósult energiahatékonysági intézkedésekkel, fejlesztésekkel, üzemeltetési megoldásokkal kapcsolatos energiamegtakarítási adatokról szükséges jelentést küldeni.
• Adatszolgáltatás elmulasztása esetén maximum 1.000.000 Ft bírság szabható ki.
• Az energetikai szakreferens által elkészített éves riportot a gazdálkodó szervezet minden év május 31-ig a honlapján közzéteszi.

A regisztrációval és adatszolgáltatással kapcsolatban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) várhatóan 2017. I. negyedévben további információkat fog adni.

Az energetikai szakreferensre igénybevételére jogosult gazdálkodó szervezettől munkajogilag és társasági jogilag független:

1. Természetes személy, aki:
• rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel
• végzettségének megszerzését követően rendelkezik legalább 3 év, energetikai területen szerzett mérnöki szakmai gyakorlattal
• sikeres energetikai audit vizsgát tett
• 2017.07.01-től évente minimum egy alkalommal szakmai továbbképzésen vesz részt
• öt évente megújító energetikai audit vizsgát tesz
2. Gazdálkodó szervezet, amely:
• rendelkezik energetikai szakreferens jogosultságú munkavállalóval
• regisztrációs díjakat megfizette

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy azon vállalkozás, amely meghaladja az előírt energiafelhasználást, az kötelezett energetikai szakreferens alkalmazására.

• Abban az esetben, ha egy bérbeadó saját felhasználása által nem érné el a jogszabályban előírt értékeket (pl. irodaházak, plázák, logisztikai parkok, stb.), de amit továbbszámláz a bérlők felé összesítve eléri a limitet, akkor a bérbeadó maga is kötelezett, hiszen az ő nevén van a mérőóra, a teljes mennyiséget „elméletileg” ő használja fel. Egyébként a gyakorlatban is ő tud leginkább ráhatással bírni az energiaellátó rendszerekre (pl. energia szerződések kötése, lekötött teljesítmények optimalizálása, központi kazánok és klímák üzemeltetése/fejlesztése, stb.).
• A bérlők amennyiben a továbbszámlázott energiafelhasználásukkal elérik a jogszabályban előírt értéket, úgy maguk is kötelezettek lesznek energetikai szakreferens alkalmazására, hiszen a jogszabály nem tesz különbséget, hogy az fő vagy almérőnk keresztül vételezett-e a cég. Egyébként a gyakorlatban a bérlők maguk is hatással tudnak lenni a felhasználásra, hiszen az energiavételezést maguk fogyasztják el, melynél várhatóan közvetlen megtakarítási lehetőségek rejtőznek.

Tehát, az előbbiek alapján a bérbeadó és bérlő egyszerre is lehet ugyanazon felhasználási helyen energetikai szakreferensre kötelezett cég lehet.

Abban az esetben, ha energiaköltséget nem számláznak tovább, mert pl. bérletidíjban benne van az energiadíj is, úgy természetesen ezt nem kell, nem lehet összesíteni. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az aktuális jogszabályok alapján minden energiatovábbadást külön energiatovábbadási szerződésben és számlázással szükséges megvalósítani, mely alapján már összesíthető a felhasznált energia.

Általános elv, hogy mindig azt kell nézni, hogy kinek a nevén van a főmérőóra, illetve a továbbszámlázott (al)mérő. Előbbi rendszerint a bérbeadók, míg utóbbi a bérlők nevén szokott lenni.

Abban az esetben, ha „A” cég nevén van a mérő, de „B” cég a számlafizető hivatalosan, úgy továbbra is az „A” cég a kötelezett.

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy azon vállalkozás, amely meghaladja az előírt energiafelhasználást, az kötelezett energetikai szakreferens alkalmazására.

Almérők kiépítésével kapcsolatos jogszabály (erre utaló hivatkozás már az az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényben is megtalálható)

MEKH adatszolgáltatási rendelet (energetikai audit és energetikai szakreferens témakörben), mely többek között várhatóan a következő pontokat is tisztázza:

• Mikor kell első alkalommal éves jelentést leadni és weboldalon megjeleníteni annak tartalmát a cégeknek?

  Jogszabály jelenleg annyit ír, hogy a tárgy évet követő május 15-ig szükséges elkészíteni és lejelenteni az éves riportot a vállalatoknak a MEKH felé, továbbá május 31-ig azt megjeleníteni a vállalat saját honlapján. Viszont a jogszabály december 21-én jelent meg, tehát elméletileg a fennmaradó 10 napra is kellene éves riportot készíteni a vállalatoknak, mely gyakorlati eredményt nem jelentene a MEKH számára…

• Mit kell pontosan lejelenteni évente és megjeleníteni a weboldalon?

  Jelenleg még nem tisztázott, hogy milyen mélységben szükséges éves riportot készíteni a MEKH számára, továbbá, hogy pontosan ugyanazt kell a vállalatnak a saját weboldalán megjeleníteni vagy elég annak csak egy kivonatos verzióját…

Ugyan valóban nincs benne a végrehajtási rendeletben a szemlélet formálási kötelezettség az energetikai szakreferens feladatai között, de az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény „21/B. §b (2) pont kimondja, hogy:

Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:
a) figyelemmel kíséri a vállalkozás energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,
b) tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a vállalkozás számára,
c) közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében,
d) részt vesz a vállalkozás alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában.”

Egyes cégcsoportoknál előfordul, hogy egy adószámot használnak. Ez azt jelenti, hogy egy adószámot több különálló vállalkozás használ, közös NAV bevallást készít. (Csoportos adószámot használatról bővebben itt olvashat.)

Ebben az esetben ugyanúgy kell vizsgálni a cégeket, mint minden más vállalkozást (vagy éppen a bérbeadó – bérlő elszámolást), vagyis, hogy az egyes cégek közvetlenül vagy közvetve elérik-e a jogszabályi limetet.

Jogszabály jelenleg azt mondja ki, hogy a kötelezett vállalatoknak: „…munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie.”

Továbbá energetikai szakreferens az alábbiak alapján lehet egy cég:
„A gazdálkodó szervezet energetikai szakreferensnek akkor minősül, ha vele az energetikai szakreferensi tevékenység végzésére jogosult (alkalmas) természetes személy munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll.” Ebben az esetben ugyanúgy kell vizsgálni a cégeket, mint minden más vállalkozást (vagy éppen a bérbeadó – bérlő elszámolást), vagyis, hogy az egyes cégek közvetlenül vagy közvetve elérik-e a jogszabályi limetet.

Tehát, az előbbiek alapján egy leányvállalatú cég (ahol az anyavállalat legablább 25 %-ban tulajdonos) nem lehet szakreferens az anyavállalatnál Magyarországon.

Továbbá azt sem lehet megtenni jelenlegi jogszabály alapján, hogy pl. a 100 %-os leányvállalatú cég felkér egy külső energetikai szakreferenst, aki mind a leányvállalatok, mind pedig az anyavállalatot ellátja, ugyanis közvetlenül kell minden érintett cégnek a szakreferensekkel szerződni. A MEKH felé történő regisztráció során is a vállalatok csak így tuják kitölteni a szükséges ÁNYK (általános nyomtatvány kitöltő) űrlapot.

Az Ehat. vhr. új 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott fogyasztási átlagokat vagylagos feltételekként kell figyelembe venni, azaz ha a gazdálkodó szervezet energiafelhasználásának átlagértéke meghaladja az Ehat. vhr. 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott bármely fogyasztási mennyiséget, akkor köteles energetikai szakreferens igénybevételére.

_{forrás: MEKH Energiahatékonyság}

Amennyiben a PB-gáz és a gázolaj fűtési célból kerül felhasználásra, a felhasznált energiaforrásokat GJ mértékegységre kell átváltani, amelyből a hasznosított hő előállításához kötődő hőveszteség (pl.kazánveszteség) levonásával kell a hőmennyiséget meghatározni.

_{forrás: MEKH Energiahatékonyság}

Igen. Az energiahatékonysági jogszabályok meghatározott energiafogyasztású gazdálkodó szervezetek számára teszik kötelezővé az energetikai szakreferens igénybevételét, és nem tesznek különbséget a gazdálkodó szervezet tulajdonosi köre szempontjából.

_{forrás: MEKH Energiahatékonyság}

Az energiahatékonysági jogszabályok meghatározott energiafogyasztású gazdálkodó szervezetek számára teszik kötelezővé az energetikai szakreferens igénybevételét, vagyis a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerinti ajánlatkérők, tehát a közintézmények közül csak a jogszabályban meghatározott energiafogyasztású gazdálkodó szervezet köteles energetikai szakreferens igénybevételére.

_{forrás: MEKH Energiahatékonyság}

Munkajogilag független: nem áll az adott gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban – a munkaviszony fogalma a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján határozható meg. Társasági jogilag független: az energetikai szakreferens nem vezető tisztségviselője, nem tagja az adott gazdálkodó szervezetnek – ideértve a részvényest is –, valamint nem tagja a gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának.

_{forrás: MEKH Energiahatékonyság}

A vonatkozó törvényi és kormányrendeleti szintű rendelkezések nem határoznak meg összeférhetetlenségi szabályokat ugyanazon vállalkozás számára történő energetikai auditori és energetikai szakreferensi szolgáltatásnyújtással kapcsolatban.

_{forrás: MEKH Energiahatékonyság}

Az energetikai szakreferensre vonatkozó jogszabályi feltételek fennállásáról az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet nyilatkozik a bejelentés során. Az Ehat. tv. 21/C. § (4) bekezdése alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kezdeményezésére az illetékes kormányhivatal szab ki bírságot a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szakreferens igénybevételének elmulasztása, továbbá az igénybevételre vonatkozó bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Az Ehat. tv. átmeneti rendelkezései alapján a Hivatal nem kezdeményezi a bírság kiszabását 2017. június 30-ig az energetikai szakreferens igénybevételéről szóló bejelentés elmulasztása miatt.

_{forrás: MEKH Energiahatékonyság}

A jogszabályi előírás alapján a gazdálkodó szervezet tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferens igénybevételére köteles. A szerződésnek is ehhez a kritériumhoz kell igazodnia.

_{forrás: MEKH Energiahatékonyság}